Eredmény, elődöntő:
Németország - Olaszország 0-2 (0-0, 0-0, 0-0) - hosszabbítás után
Dortmund, 65 ezer néző
v.: Benito Archundia (mexikói)
Németország: Lehmann - Friedrich, Metzelder, Mertesacker, Lahm - Schneider (Odonkor, 83.), Kehl, Ballack, Borowski (Schweinsteiger, 73.) - Podolski, Klose (Neuville, 111.)
Olaszország: Buffon - Zambrotta, Materazzi, Cannavaro, Grosso - Perrotta (Del Piero, 104.), Pirlo, Gattuso, Camoranesi (Iaquinta, 91.)- Totti - Toni (Gilardino, 74.)
gól: Grosso (119.), Del Piero (120+1.
sárga lap: Borowski (40.), Metzelder (56.), illetve Camoranesi (90.)

A statisztikusok és matematikusok sem unatkoztak, érdekes számítások láttak ugyanis napvilágot az összecsapás előtt. A németek azt számolgatták, hogy 1974 után 16 évet kellett várni az újabb világbajnoki címre (1990), ha ahhoz 16 évet adunk, akkor kiderül, melyik válogatott lesz az aranyérmes.

Az olaszok ellenben azt hangsúlyozták, ha 1970 óta minden tizenkettedik esztendőben vb-döntőt játszottak, akkor most ismét eljött az ő idejük.

A két válogatott korábban 28-szor meccselhetett egymással, s nemcsak ez a statisztika mutatott olasz fölényt (13:7), de tétmeccsen (vb-n, Eb-n) még soha sem kaptak ki az itáliaiak.

Hazai részről Torsten Frings és Bastian Schweinsteiger maradt ki, helyükön Tim Borowski és Sebastian Kehl kezdett, a másik oldalon Andrea Barzagli helyét az eltiltását letöltő Marco Materazzi vette vissza.

Az első félidőben egy Perrotta-lehetőség maradt ki, az olaszok végig aktívabban futballoztak, ám fölényüket nem tudták gólra váltani. A második félidőben sem izgultuk halálra magunkat, Podolski egyszer megkínálta Buffont, aki bemelegítésképpen a mezőnybe öklözte a labdát.

Következhetett a hosszabbítás, amely pazar 2x15 percet hozott. A ráadás első félidejében előbb Gilardino, majd Zambrotta döngette meg a kapufát, aztán a másik oldalon Podolski annyira meglepődött egy érkező labdán, hogy üresen állva is méterekkel fejelt a kapu mellé.

A második negyedórában Del Piero két helyzetet is elügyetlenkedett, Podolski megtornásztatta Buffont, s amikor már mindenki a végső sípszót várta, Grosso csodálatos góllal Olaszországot jutatta előnyhöz. Sőt, a kitámadó hazaiakat lekontrázva Del Piero állította be a 2-0-s végeredményt.

A meccs legjobbja: Fabio Grosso egyértelműen a világbajnokság egyik legnagyobb felfedezettje, a Palermo védője az ausztrálok ellen sorsdöntő büntetőt harcolt ki, ezúttal pedig gyönyörű góljával eldöntötte az elődöntőt.